Károly Róbert Szakképző Iskola Üzemi Tanácsának
TÁJÉKOZTATÓJA
Miért kellett Üzemi Tanácsot választani?
- A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, ill. ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét.
- A fenntartóváltás miatt megszűnt a Közalkalmazotti Tanács. A munkáltatóra (=iskolaigazgató) és az iskola munkavállalóira (2008. nov. 21-én ez 71 fő) a Munka Törvénykönyve megfelelő paragrafusai vonatkoznak.
- A Munka Törvénykönyve II. rész IV. fejezet 42. §-a foglalkozik a munkavállalók részvételi jogával, a 43-70. § pedig az Üzemi Tanáccsal.
- Üzemi Tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma meghaladja az 50 főt.
- A munkavállalók vezetésben való részvételi jogát az Üzemi Tanács intézményrendszerének bevezetésével teremtették meg a jogalkotók. A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott Üzemi Tanács gyakorolja.
- Létrehozásának célja: érdekképviselet, konfliktusmegelőzés, információközvetítés a dolgozókat érintő kérdésekben.
Mi az Üzemi tanács és mi a feladata?
- Az Üzemi tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület.
- Feladata:
- A munkavállalók képviselete a vezetés felé
- Tájékoztatás (a munkavállalók és a munkaadó felé)
- Konzultációk (véleménycserék, párbeszédek) folytatása a Munkáltatóval, ill. a Pedagógus Szakszervezet helyi alapszervezetével.
Melyek az Üzemi Tanács jogai?
Az Üzemi Tanács jogai a MT. 1992. évi XXII. törvény 65. §-ában vannak felsorolva, eszerint megilleti a vezetésben való részvételi jogán
- az együttdöntési jog,
- a véleményezési jog,
- a tájékozódási jog.
Mi biztosítja, hogy az Üzemi Tanács gyakorolhatja jogai érvényesítését?
- A humán, személyi feltételek mindkét oldali jelenlétén túl az ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS határozza meg az Üzemi Tanács jogosítványgyakorlásának eljárási rendjét és a Munkáltatóval való kapcsolatot.
- Az ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS szerepe: rendezett, előre kiszámítható kapcsolatot biztosítani a Munkáltató és az Üzemi Tanács között.
Az Üzemi Tanács és a Munkáltató közti ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS megtekinthető az iskolatitkárságon, ill. az Üzemi Tanács tagjainál.
Fejezetei: Általános szabályok, Az ÜT működésének feltételei, Az ÜT elnökének, tagjainak kedvezményei és védettségük, Az ÜT jogainak értelmezése és a joggyakorlás eljárási rendje, Az ÜT és a munkáltató kapcsolata
Üzemi Tanács és/vagy Szakszervezet?
A jogalkotói szándék a két szerv kialakításakor az volt, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat együttműködésre ösztönözze, elősegítsék a két fél érdekeinek egyeztetését és a szervezetek hatékonyabb működését.
A munkavállalói érdekérvényesítés megerősítésére iskolánkon belül az Üzemi Tanács és a Szakszervezet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST köt.
Ez a megállapodás megtekinthető a szakszervezeti titkárnál, ill. az Üzemi Tanács tagjainál.
Fejezetei: Általános szabályok, Az együttműködés elvei, Az együttműködés területei, Az együttműködés eszközei
Mi az Üzemi Tanács és a Szakszervezet szerepe?
- Mind az Üzemi Tanács, mind a Szakszervezet a participáció, azaz dolgozói részvétel kiterjesztése a munkahelyre.
- A két szerven keresztül a dolgozókat bevonják a gazdasági aktivitás azon területeire, ahol munkájuk által érintettek.
- Az Üzemi Tanács és a Szakszervezet közös jellemzője, hogy a Munkáltatónak mindkét szerv felé tájékoztatási kötelezettsége van a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintően.
Az Üzemi Tanács egyeztet a Munkáltató gazdasági helyzetét és tevékenységi körét érintő alapvető kérdésekben, a keresetek és bérkifizetések alakulását érintően, valamint a munka feltételeiről és a munkaidő felhasználásáról. Köteles információt szolgáltatni az átszervezéseket, átalakításokat és korszerűsítési elképzeléseket, valamint az új munkaszervezési módszereket érintően.
- A Szakszervezetnek mikro, mezo és makroszinten egyaránt szerepe van. A szervezet a munkavállalókat szociális, anyagi, élet- és munkakörülményeiről tájékoztatja, feltárja számukra jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a munkaviszonyt érintő kérdésekben képviseli őket a munkáltatók, illetve az állami szervek előtt.
Mi a különbség a két szerv között?
- A két érdekképviseleti forma céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a Szakszervezet mindenekelőtt érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit.
- A Szakszervezet kettős szerepe abban rejlik, hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza az irányítás kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra.
- Másrészt abban az esetben, ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az Üzemi Tanács között, akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is.
- Az Üzemi Tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület. Az irányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi, információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a management döntéseket érintően.
- A munkavállalók és munkaadók kooperációja a cég-/iskolavezetésen belül történik, míg a szakszervezeteknek a szervezeten belüli és kívüli érdekegyeztetés során kell a két félnek együttműködnie.
- A Szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége nem korlátozódik csupán egyetlen munkál-tatóra. Az Üzemi Tanács viszont csak adott munkáltató érdekeltségén belül működhet.
- A munkavállalóknak joga szakszervezetet létrehozni, de ez nem kötelező, hanem lehetőség. Munkahelyen belüli szakszervezet nem függ az alkalmazott munkavállalói létszámtól. Üzemi tanácsot viszont létre kell hozni 50-nél több munkavállaló esetében.
- A Szakszervezetet a dolgozók érdekvédelme során megilleti a sztrájkjog. Ezzel szemben az Üzemi Tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan magatartásra köteles.
- Kollektív szerződés kötésére is csak a Szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a Munkáltató és az Üzemi Tanács között nem jöhet létre.
Milyen dokumentum szabályozza az Üzemi Tanács működését, tevékenységét?
- A működés szabályait, a belső viszonyokat, a döntési rendet - a MT. rendelkezései alapján - az ÜGYREND tölti be. Az Ügyrendet külön kifüggesztve - a három telephelyen: az iskola tanári szobája előtti térben, a Sóház téren a portán és a Sportotthonban - minden dolgozónk elolvashatja. Fejezetei: Általános rendelkezések, Az üzemi tanács választásának és visszahívásának szabályai, Az üzemi tanácstagok választásának és visszahívásának szabályai, A tisztségviselő(k) választásának és visszahívásának szabályai, Az üzemi tanács működésének szabályai, A tanács jogosítványainak gyakorlása, Az üzemi tanács tagjainak és tisztségviselőinek jogai és kötelességei, Az üzemi tanács képviselete és kapcsolatai, Az üzemi tanácsra vonatkozó további szabályok, Záró rendelkezések
- Az Üzemi Tanács tevékenységét MUNKATERVE, ill. ÜLÉSTERVE szerint végzi. Üléseit minden esetben össze kell hívni, ha azt valamely tag, munkavállaló vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.
- Az Üzemi Tanács működése nem hatékony, ha a vezetéssel szemben, ill. mellett nem megfelelő kvalitású és szakképzettségű dolgozók ülnek.
Van-e anyagi biztosíték az Üzemi Tanács működtetéséhez?
Az Üzemi Tanács miután nem önálló jogi személy, vagyona, követelése nem lehet. Bevételi források, tagdíjak sincsenek, mely indokolt és szükséges költségeit fedezhetné, ezért a munkáltató vállalja az ÜZEMI MEGÁLLAPODÁSBAN, hogy az Üzemi Tanács felmerülő költségeit egyeztetés után az igazgató jóváhagyásával az iskola fedezi.
Hogyan oldható meg az Üzemi Tanács és a dolgozók folyamatos kapcsolata?
Ez a kapcsolat nagyon fontos és nélkülözhetetlen több szempontból is:
- az üzemi tanács csak így képes funkcióját teljesíteni (információs kapocs),
- csak ez a kapcsolat akadályozhatja meg azt, hogy az üzemi tanács légüres térbe kerüljön.
Az Üzemi Tanács és a dolgozók kapcsolatrendszerére a következő javaslatot tesszük:
- Az Üzemi Tanács ülései bizonyos feltételek betartásával legyenek nyilvánosak.
- Szóban és írásban tájékoztatást kell adni az ülések határozatairól, döntéseiről.
- Végül e kapcsolat utolsó ajánlott formája az évente tartott gyűlés, amelyen az Üzemi Tanács évente legalább egyszer számot ad tevékenységéről, minden dolgozó és a munkáltató előtt.
A tájékoztatókat részben elektronikus formában küldjük el minden iskolai dolgozónak, a Munkáltatónak, ill. a már fent említett 3 helyen papír alapon tesszük közzé.
Szeretnénk, ha iskolánk minden munkavállalója bizalommal fordulna kéréseikkel, kérdéseikkel, problémáikkal az Üzemi Tanács tagjaihoz - személyesen, vagy elektronikus formában, ill. telefonon:
Elérhetőségeink:
Gyöngyös, 2009. január 6.
Az ÜT nevében:
Sisáné Murai Judit,
az ÜT elnöke
Véletlenszerű képek
